
A koronavírus sportra gyakorolt hatására talán a a II. világháború óta nem volt példa. Nincs olyan nemzetközi szervezet, hazai szövetség vagy egyéni sportoló, aki ne érezné a járvány okozta változásokat. Nézzük, mit is jelent egy világjárvány a sport életében?
Az elmúlt évtizedben tapasztalható volt, hogy az egyéni sportot űzők száma jelentősen megnövekedett. Aki eddig konditeremben, uszodában hajtotta magát, ezen helyek bezárásával a szabadban tölti idejét. Muszáj a kondíciót szinten tartani, így én is eljárok futni.
A jelenlegi helyzet azonban érinti az élsportot, versenysportot, épp úgy, mint a szabadidősportot. A hazai szövetségek felfüggesztették vagy törölték a bajnokságokat és aki tud, online órákkal, videó közvetítésekkel próbál talpon maradni.
Először minden sportág képviselője abban reménykedett, hogy halasztással, a sportrendezvények év végére való eltolásával megtarthatja a kiírt eseményeket, versenyeket. Mára azonban úgy néz ki, hogy a legtöbb rendezvényt lemondják, vagy ahogy a NOB döntött, az olimpiát is egy teljes évvel eltolják. Ez az intézkedéssorozat példátlan, erre a helyzetre senki nem volt felkészülve. Sem a versenyzők, sem a szponzorok, sem a helyszínek.
A versenyzők közül jó páran vannak karanténban, emiatt és a lemondott versenyek, mérkőzések miatt a kisebb csapatok, sportegyesületek csődközeli állapotba kerültek. Az eseményeken dolgozó, több tízezer ember munkája veszélybe került. Néhány klubnak van biztosítása a rendkívüli helyzetre, de például az amatőr sportok nagy részénél a fennmaradás szponzoráció nélkül lehetetlen.
A gazdasági bevételkiesést a sport szektort is érinti. Több sportág eseményeinek bevételét a jegyeladások jelentik, vagy a sporttermékeket árusító üzletek adják, nem is beszélve a televíziós közvetítésből befolyó összegekről, jogdíjakról. De esemény nélkül nincsen bevétel sem. Ahogy a szponzorok is láttatni szeretnék magukat, a márkájukat, a versenyek, kiállítások, bajnokságok híján a támogatás sem biztosított.
A sportszektor köré épült utazási irodákra, rendezvényszervezőkre szintén érzékenyen hat a szituáció. Szerencsések azok a klubok, ahol a versenyzői fizetések bizonyos százalékának csökkentésével talpon tudnak maradni. A sportszergyártók célkitűzéseit akadályozza, hogy többüknek van érdekeltsége Kínában, emiatt visszaesik a termelés.
A globális sportvilágra az elmúlt harminc évben töretlen bevétel-növekedés volt jellemző, míg nálunk javarészt állami támogatással vagy átengedett adóbevételből finanszírozták a sportot. Azt, hogy a járvánnal együttjáró veszteségek hosszú távon mit vált ki, nehéz megjósolni, de az tény, hogy a gazdasági teljesítmény csökken, így a tartalékokhoz kell nyúlni ott, ahol van. Amennyiben az állam nem támogatja kellő mértékben az adott sportágat, ott bizonyos szelekció követjezhet be, és lesznek ágazatok, amelyek fennmaradása kérdésessé válik.
A vírus talán egyetlen pozitív hozadéka a mi szempontunkból, hogy amikor lecseng, az emberek szórakozni szeretnének majd, nem otthon ülni, ahogy erre most rá vannak kényszerítve. Talán ez adhat némi bizakodásra okot, remélem, hogy emiatt nőni fog a sportesemények látogatottsága.
Mi nem adjuk fel, a csapat azon dolgozik, hogy ha feloldják a korlátozásokat, újra teljes erőbedobással szállhassunk vízre!
Ti se adjátok fel, sportoljatok, amikor tudtok!